Gősi Vali: Haiku-álom
(Kaffka Margit)
Nézek az égre.
Végtelen éjben a nap
már álomba tért.
Gyertyaláng lobban,
elsimul hosszan a fény,
lelkünk összeér.
Fény-nyoszolyáján
csillagok álmát őrzi
a magányos Hold.
Lobbanó gyertya
emléked hozza, ölel
álmomban a múlt.
|
|
|
