Gősi Vali: Táncoló gyertyaláng
(Tóth Árpád)
Reszketve lehajló fenyőfaág
rezgő, hócsipke-fátyolán
eleven, lobogó gyertyaláng:
fájdalmas, hamis csillogás.
Miért-e szilaj, ősi tánc,
e lüktető, derűs lobogás?
Hazug a táncod, gyertyaláng!
Csend feszít, emlék kiált.
Hagyd meg e bús csendemet,
bánatom néma dalát,
csitulj, táncoló gyertyaláng,
sírj velem, bús fenyőfaág!
|
|
|
