Berze Tünde: Végtelen út
(Ady Endre)
Mély sírban nemes tested rég elporladt,
súlyos kövek adnak ott örök árnyékot.
Porladt tested szétrágták éhes férgek,
mégis szabadon érint ma is poéta lelked.
Tűzben égő szavaid létezni tanítanak,
s szívemhez szól minden versben a szó.
Bár tested már örök rabságban korhad,
de csillagod Párizs felett tovább ragyog.
A kora őszi szél aranyra festi a fákat,
hol lábad mindig végtelen utadon járhat.
|
|
|
