Bodnár Bettina: Az élet játéka
(Kosztolányi Dezső)
Némán ernyedt lelkem kering, tova… messze e lármán
Túl, mindenkori emberi hitványságon, mi rám szállt.
Mily értelme lehetne e megromlott gőgös létnek?
Hisz létünket megérteni nagyon nehéz, de tanítani vétek.
Megtagadnám mi nyílt titok, hogy lelkemben reményt még,
Egy dolog gyújthatott. A szeretet, furcsa kedves énekével,
Cifra bájos kék egével szívembe ritmust bújtatott.
Bohókás életed színterén csak Játssz, pázsiton és avaron.
|
|
|
