Előző kiállításaink:

Múzeumok Őszi Fesztiválja a Kegyeleti Múzeumban (2011.11.12.)

PROGRAMOK

10:00-17:00 Tenyerek a falon
Egy óriás vászonra készítünk közös alkotást. Festékbe mártott tenyerének lenyomatát hagyhatja minden látogató a „falon”. Az ily módon megörökített élet- és sorsvonalak egységes kompozícióvá olvadnak össze…

14:00-15:00 Az Apponyi hintó története és restaurálása
Múzeumunk 2012. július 4.-én tervezi az Apponyi hintó bemutatását. Az eddig soha ki nem állított műtárgyat ettől a naptól kezdve tekintheti meg majd a közönség. A világ legnagyobb és egyben legimpozánsabb gyászhintaja, melyet az 1930-as évek elején készítettek Budapesten, jelenleg restaurálás alatt áll. A restaurálás kulisszatitkait és ezzel együtt e különleges műtárgy történetét ismerhetik meg filmek és előadások segítségével.

17:00-18:30 Kosztolányi Dezsőre emlékezünk
Jeles költőnk, Kosztolányi Dezső emlékét idézzük meg, aki 75 évvel ezelőtt, november 3-án hunyt el és akinek sírja a Fiumei úti Művészparcellában található. Őrá kívánunk emlékezni a Vígszínház Fesztbaum Béla Kosztolányi-estjével, A léggömb elrepül c. előadással. Az esten egy igazából felnőni sosem akaró, az életet, a játékot szenvedélyesen szerető fiatalember portréja elevenedik meg versek, újságcikkek, útleírások és novellák segítségével.

19:00-19:30 Üzenet az égbe
Az előadás után mécseses papírlámpákat eresztünk az égbe, amelyre mindenki ráírhat egy üzenetet az „égieknek”, vagy egyszerűen kívánhat valamit.

A Sírkert és a Kegyeleti Múzeum bemutatása
10:00-12:00, 12:00-14:00, 14:00-16:00 A Sírkert idegenvezetőivel 2 óránként indulhatnak felfedezni nagy elődeink síremlékeit. Megismerhetik a temető történetét 1848-tól napjainkig. A Kegyeleti Múzeum állandó kiállításának megismeréséhez folyamatos idegenvezetés biztosított, kivéve a programok ideje alatt (14:15:00, illetve 17:00 után).

Helyszín:
Kegyeleti Múzeum és Fiumei úti Sírkert
1086 Budapest Fiumei út 16.
Elérhetőség:
+36-1-323-5132,
+36-1-3235239,
danko.dalma@btirt.hu

Múzeumok éjszakája – Kegyeleti múzeum / Fiumei úti sírkert

PROGRAMOK

"Halálnak halálával halsz..." -Rövidfilm
18:00 - 20:00
Moldován Domokos három tételből álló rövidfilmje a temetkezéssel és a Haláltánccal kapcsolatos magyar népszokásokat mutatja be. A lakodalmakon előadott Bene Vendel (Halál) tánca, a Csökölyi Fehér gyász XX. században is fennmaradt szokása, a fűzfa koporsó készítés a témái a 14 perces alkotásnak, amelyet folyamatosan, több alkalommal is vetítünk ezen a napon.

Halálábrázolások a Sírkertben- Barangolás
18:00 - 19:00
A két időpontban is induló sétán a Halált szobor-, vagy relief formában megjelenítő sírokat járjuk végig. Az éjszakai útra célszerű zseblámpát hozni. A rendhagyó idegenvezetés célja a kőbe vésett elmúlás bemutatása történeti és művészettörténeti szempontból. Gyülekezés az Árkádsornál 18.00, illetve 22.30 órakor. Idegenvezető: Szilágyi Rita

Karikatúra és illusztrácó készítés
18:00 - 23:30
A múzeumban a Haláltánc drámajáték idézetei alapján, vagy akár Dürer után szabadon készíthet karikatúrát. Az alkotásokat a Mexikói vidám temetés kiállításunkból vett ötlet alapján cukorkoponyával jutalmazzuk és a legjobbakat a múzeum honlapjára is feltesszük

Haláltánc a művészetben-Előadás
19:30 - 20:00
A Haláltánc mint középkori liturgikus drámajáték évszázadokon és művészeti ágakon át ívelő útját mutatjuk be képzőművészeti, irodalomi és zenei példákkal.

A halottlátó - Film
20:00 - 21:10
Moldován Domokos 1977-ben készült dokumentumfilmje a híres putnoki halottlátó asszonyról és a fogadónapjain hozzá zarándokoló vendégeiről szól. Az asszony a halottak üzeneteit közvetítette élő hozzátartozóiknak, természetesen anyagi ellenszolgáltatás fejében, amely után nem adózott. Szemfüles vállalkozó, vagy pszichés eset? Egy biztos, még a határon túlról is eljöttek hozzá és napokig vártak az ajtaja előtt a halottaikkal beszélni kívánó rokonok.

Dead-Calm (Szél-Csend) - Tánc
21:45 - 22:30
Sötétedés után megmozdul az Árkádsorra helyezett földszínpad. Ladjánszki Márta (Hekaté) táncát láthatják különös fény- és hangeffektek kíséretében, amelyet az Árkádsoron elhelyezett monitorokon vetített Stációképek (Koroknai Zsolt) tesznek teljessé.

Halálábrázolások a Sírkertben- Barangolás
22:30 - 23:30
A két időpontban is induló sétán a Halált szobor-, vagy relief formában megjelenítő sírokat járjuk végig. Az éjszakai útra célszerű zseblámpát hozni. A rendhagyó idegenvezetés célja a kőbe vésett elmúlás bemutatása történeti és művészettörténeti szempontból. Gyülekezés az Árkádsornál 18.00, illetve 22.30 órakor. Idegenvezető: Szilágyi Rita

 „Emlékek Útján”
 Múzeumok Őszi Fesziválja a Kegyeleti Múzeumban
 

A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos programsorozat részeként a Kegyeleti Múzeum október 16.-án szombaton 10 és 19 óra között változatos programokkal várja a látogatókat.

Programok:

10 órától - Emléktekercs készítés

11 órától – Kiállításmegnyitó: „Bálint Endre és a halál”

Az ezen a napon nyíló kiállítás különleges anyagát Bálint Endre képei alkotják, amelyeket galériák és magángyűjtők kölcsönöznek a múzeum számára. Bálint Endre (Budapest, 1914. október 27. - Budapest, 1986. május 3.) magyar festő és grafikus, a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakja, akinek itt látható alkotásain a sír- és halálmotívumok játszanak főszerepet.   

14 órától - Pompázatos temetések a fővárosban - A XX. század legnagyobb utolsó útjai

Halász Péter avantgárd író-rendező-színész 2006 márciusában halt meg New-Yorkban, de néhány nappal előtte még részt vett saját temetésén, Budapesten. A Műcsarnokban ravataloztatta fel magát és a koporsóból kísérte figyelemmel, hogyan búcsúznak tőle magyarországi barátai és tisztelői. A rendkívüli performence-ról felvétel készült, amely a művész portréfilmjének részét képezi. Ezt az eseményt kívánjuk megidézni.

18 órától - „Hang, amely a lélekhez szól”- Kárászy Szilvia koncertje

Kárászy Szilvia zongora - és összművész, különleges hangszerek megszólaltatója. Szólókoncertjén a zongora mellett számos olyan hangszeren is játszik, amelyekből különleges, a lélek mélyére hatoló rezgés árad. Ilyen hatást vált ki a Kutu Wapa, másnéven energiaharang. A zenei utazás során neves zeneszerzők elmúláshoz való viszonyát ismerhetjük meg. A koncert alatt, annak részeként, a háttérben kifeszített vetítővásznon olyan művészek elevenednek meg  mint Pilinszky, Latinovits és Ruttkai.


10-12-14-16 óra - Temetői séta
Barangolás a Sírkertben idegenvezetőkkel. A legnevesebb síremlékek és mauzóleumok megtekintése.
 

Tibeti temetkezések a négy elemben.

A hindu szent könyvek szerint az emberi test négy elemből áll: föld, víz, levegő és tűz. A halotti szertartások lényege, hogy a holttestet az elemek egyikének minél előbb visszaadják.

 Börtöntemetők Magyarországon

A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet az 1945 és 1962 között börtönökben, vagy közkórházakban politikai áldozatként elhunytak számát ezelőtt öt évvel 2774 főben adta meg. A BTI Zrt. Kegyeleti Múzeumának legújabb kiállítása emléket állít valamennyi rabtemetőben nyugvó számára.

A tárlat az év végéig megtekinthető.

Rekviem az életért

A Csend Napjára beérkezett és a zsűri által legjobbnak tartott grafikák megtekinthetők a Kegyeleti Múzeumban. A tárlaton természetesen kiállításra kerülnek a díjazott grafikák is, így Bakos András „Törékenység” című műve is. A művész egészen egyedi elgondolásával nyerte meg magának a zsűrit és nyerte meg a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által kiírt pályázat fődíját.
Az alkotásokat 2009. július 3.-áig lehet megtekinteni.

A Kegyeleti Múzeum időszaki kiállításai 2009-ben

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert Kegyeleti Múzeuma szándékai szerint az állandó és időszaki kiállítások választéka és a bemutatott anyagok tartalma az elkövetkező időkben tovább bővül.
A tervek szerint megújul a bemutató termek tematikája is – az új tematikát a látogatók már a „Múzeumok éjszakája” alkalmából megismerhetik.

A tervek szerint a Múzeum több kiállításával külső helyszíneken is (Vác, Dombóvár) találkozhatnak látogatók.

A Kegyeleti Múzeum 2009-ben (a tervek szerint) több időszaki kiállításnak is helyt ad:

A fenti kiállításokon túl, további a Múzeum további három bemutatót is tervez ebben az évben: 

A tervezett kiállítások pontos dátumáról a látogatók a Múzeumban és a Nemzeti Sírkert honlapon tájékozódhatnak.

A Dombóvári Helytörténeti Múzeum vándorkiállítása - Tillinger
Sándor fotói Horvay János szobrászművész alkotásairól

Tilinger Sándor fotói Horvay János szobrászművész alkotásairól
A Dombóvári Helytörténeti Múzeum kezdeményezésére, az azt működtető Városszépítő és Városvédő Egyesület, illetve a fenntartó Városi Önkormányzat "Szobor és Ünnep született" címmel készített tablós-fotós kiállítási anyaga vándorútra indult.

Az eddig ismerős szobrok elfeledett alkotójaként ismert Horvay János (Pécs, 1874 - Bp., 1944) munkásságáról folyamatosan tárulnak fel újabb fontos momentumok. Legismertebb alkotása a Kossuth-szobor, amelyet 1908-ban álmodott meg, majd 1927-ben leplezték le a budapesti Kossuth Lajos téren. A szoborcsoportot 1952-ben eltávolították eredeti helyéről, és 1958-tól több részre bontva Dombóváron áll. Jelenleg az emblematikus Szigeterdő ad otthont ápolt környezetével az első felelős és független (Batthyány) kormány tagjait is ábrázoló monumentumnak.

A Kossuth-téma mellett Horvay János a köztéri emlékmű-szobrászat más ágaiban is jelentős alkotásokat készített, például temetői síremlékeket (Budapest), világháborús és hősi monumentumokat (Győr, Kassa, Budapest), Petőfi (Szeged), Kálvin, Beethoven, Gárdonyi és mások egész alakos vagy mellszobrát.

Kiállításunk a 135 évvel ezelőtt született és a Fiumei úti temetőben nyugvó művészembernek állít emléket, Tilinger Sándor fotográfus képeivel.

2009. Március 23 – Április 30. Hlavanda József autodidakta festő és grafikus posthumus kiállítása   Kiállításunk egy 2003-ban elhunyt, eddig ismeretlen grafikus, Hlavanda József munkáiból ad válogatást. A férfi autodidaktaként fejlesztette képzőművészeti tudását. Raktárosi munkája során is precizitásával tűnt ki. Kollégái mindig érdeklődéssel figyelték az amatőr művész legkülönbözőbb anyagokra tollal, ceruzával készítet rajzait, az ismerősöket, ábrázoló arcképeit. Jól sikerült festményeit, mint ismeretlen festő alkotásait egy cég külföldön értékesítette. Halála után derült ki, hogy élete során több száz olajfestményt, ikont, tusrajzot készített. Ezek legtöbbjét már nem sokkal elkészültük után elajándékozta. Bemutató kiállításunkkal szeretnénk az ismeretlen művészt ismertté tenni, ezzel tisztelegve emlékének. A kiállítás 2009. Március 23 – Április 30. között tekinthető meg a Kegyeleti Múzeumban

  „Mexikói Halottkultusz"

„Mi Mexikóiak sajátosan viszonyulunk a halálhoz. Maga a halál nem egy kerülendő téma.  Halottainknak nem a megszokott (egyházi vagy polgári) módon adjuk meg a tiszteletet. Amikor évente eljön az a nap, amikor azokra emlékezünk, akik már nincsenek velünk, mi is ráeszmélünk, arra hogy ránk is ez a sors vár."

Mexikóban a '"Halottak napja" egy olyan megemlékezés, ahol a színes népi hagyományok gúnyos elemekkel ötvöződnek. Így például a cukor koponyák olyan jelképek, melyek a halállal szembeni kihívást, egy szinte ironikus magatartást, de ugyanakkor őseikkel lelki azonosulást és az irántuk érzett tiszteletet egyszerre szimbolizálják.

Míg az európaiak számára a halál a tabu téma, a mexikóiak számára élet és halál nem feloldhatatlan ellentét. A mexikói ember régóta próbál együtt élni a haláltudattal, és gúnyt űz a kaszásból.

Oktavio Paz, mexikói író szavait idézve:"...homályosan tudjuk, hogy az élet és a halál nem más, mint két egymással kibékíthetetlen ellentétes mozgás, amelyek ugyanakkor egyazon valóságnak a kiegészítő elemei.".

A kiállítás nyitvatartása:

2008. október 27. november 30-ig.

„Túl földi időkön,
Halott suttog át a ködön.
Se hangja, se teste, csak halvány akarat.
Ahol test volt, csak hamu maradt."

Hamuból gyémánt
Kiállításunk nem teljesen fedi le a címét. Célunk az volt, hogy bemutassuk az urnatemetkezés jelenét (kevés múlttal ötvözve) és jövőjét, szorosabban, ezek tárgyi valóságát.
Lehetőségünk e téren rendhagyóvá vált, mert olyan területre kalandoztunk el, amelyben a szolgáltatás tárgyait előállítók segítsége valóssá vált.
Az égetett porcelán szépsége, formagazdagsága, a féldrágakő emlékurnák csillogása, nem utoljára a gyémántok szikrázó, de emberi fénye tette ezt a kiállítást nemessé és széppé.

A kiállítás bemutatja a jelen és jövő urnáit, urnakülönlegességeket, a hamvak mostani és jövőbeli tárolási módjait.

Megtekinthetők emlékurnák féldrágakövekből és emberi hamvakból készült "emlékgyémántok" is.

Fotókiállítás a csíksomlyói pünkösdi búcsúról 

Közel négy és fél évszázada már annak, hogy egy István nevű gyergyóalfalusi pap buzdítására Gyergyó és Csík székely népe a csíksomlyói Csodatévő Mária oltalmában bízva fegyverrel a kezében védte meg a hitét - 1567 pünkösd szombatján - János Zsigmond fejedelem erőszakos, hittérítői kísérletével szemben, amellyel az unitárius hitet akarta államvallásként elfogadtatni.

Ehhez az eseményhez kötődik a csíksomlyói pünkösdi búcsú: Szép Szűz Mária, a „Babba Mária" búcsúja. S bár egy pápai bulla szerint Csíksomlyó már az ezernégyszázas évek derekán búcsújáróhelyként szerepelt, ez a győzelem, a hitben megerősödöttek győzelme a fegyveres hatalom felett tette azzá a búcsút, ami. Csíksomlyó azóta is védelmet, kapaszkodót jelent a mindenkori szorongatottságban.

 

Csíksomlyó a csoda; mítosz, legenda és vigasztaló valóság. Egy legenda szerint a török veszedelem idején a templom falai kitágultak, és minden oda menekülő embert befogadtak. Mint ahogyan azóta is, szükség esetén a legnagyobb erdélyi Máriakegyhely „kitáguló" falaival mindenkor befogadta, megőrizte hitükben fiait: a székelységet és moldvai testvéreit, a csángókat.

A kiállítás 2008. február 29-től március 31-ig látható.

 

Festett koporsófedelek a váci Fehérek templomából

Tudományos szenzáció volt 1995-ben a kívülről nyíló torony alatti kripta feltárása. A lejárat két évszázadig be volt falazva. 1994-ben, a templom felújítása során, egy szellőzőnyílásnak köszönhetően vált ismertté az elfelejtett kripta lejárata és maga a temetkezőhely. A leletmentés során - amelyet a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai végeztek - teljes épségben maradt koporsók tömege került elő. A koporsókban lévő holttestek a környezet behatására természetesen mumifikálódtak. Rajtuk kívül többféle temetési textília, viseleti-ruházati anyag, és koporsómelléklet (rózsafüzér, skapularé, kereszt, szentkép stb.) került elő.

 

A kriptába és a mellette lévő „lorétum"-ba 1731-1841-ig temetkeztek. Az előbbiből 152, az utóbbiból 110 koporsó került elő. Az 1994-1995-ben 265 természetesen mumifikálódott emberi és hozzávetőleg 40 személy maradványait tartalmazó osszáriumot tárt fel a munkát végző csoport. A templom birtokában lévő halotti anyakönyvekből, a koporsók felirataiból ismertté vált a betemettek neve, neme, életkora, az esetleges családi kapcsolata.

A feltárás, a leletegyüttes restaurálása és konzerválása után a múzeum szakemberei megkezdték az anyag teljes tudományos feldolgozását és fényképes katalogizálását. Az írásos dokumentáció tartalmazni fogja minden koporsó informatív fényképes ismertetését.

A kiállításon lévő koporsófedelek mellett feltüntettük a rájuk vonatkozó „nationále"-t, amely tartalmazza a fedél feliratát, annak fordítását, valamint mai értelmezését.

Tudomásunk szerint ebből a korból hasonló kriptaleletek Egerből (Rozália temető kápolnája 1780-1807), Gyöngyösről (Szent Erzsébet templom 1783-1816), Pápáról (bencés, volt pálos templom), Sárospatakról (Szent Erzsébet templom), Balassagyarmatról (1807) és Miskolcról (Avasi templom) kerültek elő.

A kiállítás 2007. november 29-től 2007. december 21-ig tekinthető meg.

A kiállítás létrehozásában nagy segítséget kaptunk a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársaitól.

Szívből köszönjük!

A szövegben felhasznált adatok a Magyar Múzeumok 1996/1. kiadványban találhatók.

 

 Egy katolikus és egy buddhista főpap temetése

Két világ, két vallás, két irányzat, de egy végzet. Mindkét vallás tanítása - ha nagyon leegyszerűsítjük - valahol találkozik: Porból lettél, porrá leszel. A régiek hite szerint a négy őselem az, amelyből vétettünk, ahová távozunk. A föld, a víz, a tűz, a levegő, amelyek most is meghatározóak a végső állapot elérésében. Ez a tétel érvényes volt a vallások kialakulásakor ugyanúgy, mint ma, csupán a körülmények változtak és változnak. Az életnek két meghatározó pontja van: a kezdet (születés) és a vég (elmúlás). Az utóbbi, mint tény, mindenkinél egyenlő, egyforma. Egyes vallások tanai, elfogadott szokásai, hittételei tesznek különbséget, megkönnyítik, vagy megnehezítik a végső utat. Reményt adnak, esetleg kétkedést, vagy semmit, ennek elfogadására. Kiállításunk a két főpap utolsó útjának párhuzamait mutatja be, a teljesség igénye nélkül. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A katolikus főpap - dr. Kovács Endre segédpüspök - az egri székesegyház kriptájában, a buddhista főpap Bali szigetén, a máglyán fejezte be földi pályafutását, létét. Mindketten a "földbe", illetve a "tűzbe" tértek vissza örökre. Kettejük hite szerint egyikre az örökkévalóság, másikra a lélek vándorlása végén a nirvána várt. A képek bizonysága szerint a vallási kultúrák egymással teljesen szembenállóak. Mindkettő más, és másként adja meg a végtisztességet. A szertartások - az emberi gondolkodástól függően - az évszázadok alatt kialakult világrészi vallási szokásokat, ezen keresztül a lelkületet tükrözik. Az európai méltóságteljes, talán az emberi érzéseket is uraló rend szerint távolságtartóan működik, a távolkeleti színes forgataga inkább a vidám életvitelt, a nirvánai reményt, és az e világtól való teljes elszakadást mutatja.

Ilyenkor felvetődik az a kérdés, vajon ki képviseli a végső igazságot?

A fotókat Bali szigetén Dobos János, Egerben Pénzes Kristóf készítette. 

 A Batthyány család halotti címerei a Kegyeleti Múzeumban