A múzeum első traktusában kapott helyet a Kárpát-medence néprajzi, népművészeti anyaga. Az elmúlás a népszokásokban az élet folyamatába illeszkedő nap volt, amely a külsőségekben ugyanúgy megjelent, mint az érzelem és a hiedelem világában. A rácsos múzeum kapuján fekete és fehér alapú kapudísz látható. A fehér szín az európai kultúrterületen a Somogy megyei Csököly községben maradt fenn legtovább - 1936-ig -, a világviszonylatban is híressé vált „Fehérgyász” formájában.
Csökölyi fehérgyász Több régió gyászkellékeinek díszítő figurái piros, sárga, kék és fekete színű fonallal hímzettek, a virág- és madárdíszek egy-, vagy kétsorosan helyezkednek el. (Legszebb példája a nyárádi fiókos és kétsormintás hideglepedő.)
Nyárádi fiókos és kétsormintás hideglepő
|
Ebben a teremben látható még az előbbieken kívül, a csitári (Szlovákia), széki (Erdély), csángó, tápiósági, matyó és csömöri sváb népviseleti és népművészeti anyag.
Csitári viselet
|
Szertartás kocsik és a történelmi fényképek terme
A városi polgár zárt életének nem felelt meg a falusi gyász nyitottsága. Családi körben a gyász kifejezésének fegyelmezett rendben kellett zajlania. Ezt a fegyelmet részben feloldotta a gyász pompája, amelynek elterjedése megteremtette a városi lakosság kegyeleti kultúráját. Ennek tárgyait a következő helyiségekben helyeztük el. A múzeum második termében üveges és oszlopos, az egyedi bányász-szertartás kocsi, valamint több „Szent Mihály lova”, a vitrinekben gyászhuszár egyenruhák, lószerszámzat, hímzett lótakarók, kandeláberek, gyertyatartók és zsinóros díszbotok láthatók.
„Gyászhuszárok” ruházata
|
Kandeláberek
|
A terem főfalán a XX. század budapesti nagy temetkezési meneteinek és Kossuth temetésének fénykép anyaga tekinthető meg. Ebben a teremben mutatjuk be Feszty Árpád „Jézus temetése” nagyméretű festményének kicsinyített nyomatát is (1914).
Feszty Árpád: Jézus temetése
|
Szertartás terem
A harmadik helyiségben, a „szertartás terem”-ben a gyászszertartásokon használt kellékeket, egyházi öltözékeket, női gyászruhákat, szertartáskönyveket, ima- és énekeskönyveket látunk.
Ének- és imakönyvek
|
Külön tárlóban kaptak helyet a magyar színészekről készített halotti maszkok, a krepp-papírból készült szemfedő és fejpárna, és egy ritkaság, a „kolostorkoszorú”.
Kolostorkoszorú
|
Ida emlékfal
|
Deák szürke-gránit feliratos táblái
|
|
Ebben a teremben őrizzük az 1928-ból származó „Ida hazatért” emlékfalat, és a Deák mauzóleum négy szürke-gránit feliratos tábláját („Jobban szeretem hazámat”).
„Út vége” terem
A negyedik egy szinttel lejjebb lévő terembe, amely az „út vége” nevet kapta, kerültek a temetők jellegzetes tárgyi emlékei. Így a váci "Fehérek temploma" régészeti feltárásából származó fakoporsók, szegecsekkel díszített és festett koporsófedelek, a szegvári fűzfa koporsó, valamint kriptai ércszarkofágok, a ritkán alkalmazott szívurna, a hollóházi porcelángyár teljes urnaválasztéka, és a vidéki (népi) sírjelek (fejfák).
Szegvári fűzfa koporsó
|
Hollóházi porcelángyár teljes urnaválasztéka
|
"Az ötödik terem"
Az ötödik teremben időszakos kiállításokat tartunk. Az aktuális kiállításokat nemcsak itt, hanem a Budapesti Temetkezési Intézet honlapján is megtalálja a látogató.
www.btirt.hu
A Kegyeleti Múzeum nyitva tartása
| Hétfőtől - csütörtökig |
10 órától - 15 óráig |
| Pénteken |
10 órától - 13 óráig |
Látogatás esetén - a fenti időpontoktól eltérően - két héttel előre kérjük a jelentkezést. A látogatók térítésmentesen múzeumi tájékoztatót, a csoportok szakmai idegenvezetést kapnak.
A Kegyeleti Múzeum elérhetősége
Cím: 1086 Budapest, Fiumei út 16.
Telefon: (36) 1 323-5132, (36) 1 323-5239
Fax: (36) 1 323-5242
E-mail:
muzeum@btirt.hu
