[1] Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképeken (1686-1896), Bp.: Officina Nova, 1994: 55. old.; Fehér Jolán Antónia: Budapest székesfőváros temetőinek története, Bp., 1933: 88. old.

[2] Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau között, Bp.: Enciklopédia, 1998: 587. old.

[3] Fehér: i. m., 1933: 88. old.

[4] Vö. Rév István: A feltámadás archeológiája, in: Sic itur ad astra 1993/2-4: 3-5. old.; valamint Nagy Alajos: Gróf Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza, s a Pest város által rendezett országos, ünnepélyes temetésének leírása, Pest, 1870.; Katona Tamás: Batthyány és az aradi vértanúk temetése, in: História 11: 3 (1989), 16-18. old.; Gábor Eszter: ...Megkezdjük, de bevégezni, létesíteni nem tudtuk. Schickedanz Albert pályakezdése: a Batthyány-mausoleum, in: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1991, Bp.: MNG, 1991: 277-281. old.; Stéfán Ildikó: Gróf Batthyány Lajos halála és temetései, in: Sic itur ad astra 1993/2-4: 6-17. old.

[5] Fehér: i. m., 1933: 83. old.

[6] Vö. Lakner Judit: Halál a századfordulón, Bp.: História - MTA Történettudományi Intézete, 1993: 38-75. old.

[7] Vö. Csorba Csilla, E.: A mauzóleum. Egy rövid életű kultusz, in: História 6: 3 (1984), 12-13. old.

[8] Vö. például: Szőlősy Mihály szerk.: Kossuth-gyász-emlék. Kossuth Lajos elhunyta és temetése alkalmával a gyászünnepségek befejeztéig tartott kiválóbb beszédek, Bp., 1894.; Nagy Miklós szerk.: Kossuth Lajos temetése, Bp., 1894.; Erdélyi Mór: Kossuth Lajos temetése, Bp., é. n. 1894.; Kovács Dénes szerk.: Kossuth-emlékalbum. Kossuth halála és temetése, Bp.: Wodianer és Fiai, 1909.; Hanák Péter: Kossuth temetése és a liberális reformpolitika, in: Magyarország története 1890-1918, Bp.: Akadémiai, 1978: 94-96. old.; Katona Tamás: Kossuth temetése, in: História 11: 3 (1989), 19-21. old.; Hanák Péter: Kossuth temetése és a Wekerle-kormány, in: História 14: 5/6 (1994), 45-47. old.

[9] Vö. Borus Judit: Kossuth a főváros halottja, in: Budapesti Negyed 2: 1 (1994), 35-58. old.

[10] Vö. Csorba Csilla, E.: A Kossuth-mauzóleum építéstörténete, in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 127-158. old.

[11] Kemény: i. m., 1983: 98. old.

[12] -Himody- Preysz Kornél: A halottak birodalmából, in: Ország-Világ 1908: 869-874. old.

[13] Vö. Bánkuti Imre: Rákóczi két temetése, in: História 11: 3 (1989), 14-15. old.; Tamás Edit: II. Rákóczi Ferenc újratemetése Kassán 1906-ban, in: Művelődés 49: 7/8 (1996), 52-54. old.

[14] Károsy: i. m., 1934: 245-265. old.

[15] Vö. W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál, in Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján, Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum - Népművelési Propaganda Iroda, 1977: 361-416. old.

[16] Vö. Sármány Ilona: Moiret Ödön korai síremléktervei, in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 159-163. old.

[17] Makoldy Sándor: Magyar Panteon. Nemzetünk nagyjainak és kiválóságainak a Kerepesi-temetőben lévő sírjai és síriratai, Bp.: Szerzői kiadás, 1927.

[18] Károsy: i. m., 1934.; Károsy Pál: A Kerepesi-úti temető nagy halottai, Bp.: Székely, 1938. Vö. még Károsy Pál: Kilencven éves a kerepesiúti temető, in: Magyar Nemzet, 1939. április 26.; Károsy Pál: Sírversek Nagy-Budapest temetőiből I-II. Kézirat. (A köteteket az OSzK, a FSzEK és a Budapesti Történeti Múzeum őrzi.); Ruffy Péter: A halottak élén, in: Magyar Nemzet, 1974. november 1.

[19] Vö. Tverdota György: A nekro-logika (József Attila búcsúztatói), in Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék, Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1994: 125-144. old.

[20] Vö. Rosner Ármin szerk.: A modern síremlék, Bp., 1932.; Beke László: Kései recenzió egy temetőesztétikai kiadványról, in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 185-186. old.

[21] -N. P.- Nádai Pál?: A Kerepesi temető megujhodása, in: Kő és Műkő 12: 1 (1936), 1-4. old.

[22] Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Második kiadás, Bp.: Corvina, 1998: 127-128. old.

[23] Vö. Sipos Péter: Gyászszertartás Budapesten - 1956. október 6., in: História 11: 3 (1989), 22-23. old.

[24] Boros Géza: Emlékművek '56-nak, Bp.: 1956-os Intézet, 1997: 10. és 88. old.

[25] Vö. Murányi Gábor: Földalatti mozgalom, in: Heti Világgazdaság 17: 28 (1995), 69-71. old.

[26] Vö. Szerényi Sándor szerk.: Ismertető a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjáról, Bp.: Fővárosi Temetkezési Intézet, é. n. 1977.

[27] A Budáról átkerült sírkövekhez vö. például: Jegyzék a tabán-krisztinavárosi temető fenntartani javasolt sírjairól és síremlékeiről, h. n. Bp., é. n. 1930.; Jegyzék a vízivárosi temető fenntartani javasolt sírjairól és síremlékeiről, h. n. Bp., é. n. 1931.; Bárány Tamás: Oszi séta a Németvölgyi úti negyvennyolcas temetőben, in: Budapest 1947: 391-393. old.; Zakariás G. Sándor: Budapest, Bp.: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961: 179-180. old.; Pogány Frigyes szerk.: Budapest műemlékei II., Bp.: Akadémiai, 1962: 551-562. és 583-595. old.

[28] Vö. Horváth Béla: Borsos Miklós - Síremlékei, in: Művészet 17: 8 (1976), 17. old.

[29] Vö. Varga Balázs: Károlyi Mihály újratemetése, in: Sic itur ad astra 1993/2-4: 43-56. old.

[30] Magyarország műemlékjegyzéke, Bp.: Építésügyi Tájékoztatási Központ, 1976: 68-69. old.

[31] Vö.: Nemzeti gyász 1993. december 12-18., Bp.: MDF - Temise, 1994.